Határtalanul 2026 május 11-15 között Szlovénia, Horvátország-HAT-KP-1-2025/1-000893
Előkészítő óra 2026. 05. 06.
Határtalanul 2026 május 11-15 között Szlovénia, Horvátország
1. nap:
Lendván megtekintettük a Bánffy-Esterházy kastély kiállítását. Benne Zala György alkotásainak miniatűr másait, valamint a híres hetési tájegységre jellemző viseletet és használati tárgyakat.
Látogatás tettünk Lendván a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben. Megismerkedtünk a helyi magyarság történetével. A lendva környéki magyarság kiemelkedő alakja, Soós Mihály, az intézmény vezetője mesélte el nekünk, milyen a szlovéniai magyarok helyzete és élete, lehetőségei és kilátásai.
Lendva város központjával ismerkedtünk. A Szent Katalin plébániatemplom mellett láttuk a Szent István szobrot, tőle nem messze pedig a Makovecz Imre által épített kultúrpalotát.
Felkapaszkodunk a lendvai szőlőhegyre, ahol felkerestük a Szentháromság kápolnát, ahol Hadik Mihály törökverő hadvezér van eltemetve. Innen csodálatos kilátás nyílt a környékre, három ország látóhatárát pásztázzuk.
FAKULTATÍV programunk: A kilátó.
A történelmi nyugat-dunántúli Őrvidék középkori emlékeinek egyik kiemelkedő települése Bántornya. A Bánffy-családhoz fűződő Árpád-kori templomon román és gótikus stílusjegyeket egyaránt fellehetünk, falain Aquila János gyönyörű freskóit láthatjuk, köztük a Szent László legendát is. Dobronak település határában található a Bakónaki-tó, amely mentén gyönyörű sétát tettünk. A tónál energiapark működik, ahol különböző szervi bajokat lehet orvosolni. Ezek az energiavonalak a közeli erdőben megbújó Szent Vid forráshoz, és a felette lévő Szent Vid kápolnához vezetnek.
2. nap:
Közép-Európa legnagyobb orchidea farmjára látogattunk, a Dobronak határában megépült Trópusi kertbe, ahol különleges egzotikus növényeket találtunk.
Muravidék talán legismertebb parasztgazdáihoz, a Passero család tagjaihoz látogattunk az Alsómarác (Moravske Toplice) melletti Mezővár (Tešanovci) faluban. A szőlőműveléstől kezdve a lekvárkészítésig sok mindennel foglalkoznak, de igazán a csokoládé különlegességeiről híresek, melyeket saját alapanyagaikból készítik.
Battyánfalvára látogattunk ahol a település névadójának kastélyát látogattuk meg. A mai kastély helyén egykor a Széchy család castelluma állott, amely házasság és birtokcsere útján előbb a Poppel , majd a Batthyány család birtokába került. Ez a castellum azonban 1645-ben leégett. Helyére építette 1648 és 1655 között Batthyány Ádám a ma is látható, részben felújított barokk kastélyt.
Felsőlendván megtekintettük Szlovénia legnagyobb kiterjedésű várát, amelynek elődjét még a 13. századi keresztes háborúk idején, a templomosok építették. Később az Amadék, a Széchenyiek, a Nádasdyak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek birtokolták. Udvarán 7 energiavonalat is találunk, amelyek jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre.
Másfél órás kirándulásra indultunk a hármashatárra. A helyszínt Szlovénia Türke felől közelítettük meg. Három ország három településének (Felsőszölnök, Türke, Tóka) polgármesterei avatták fel hajdan ezt a háromoldalú gúlát, amely nem csupán a trianoni, hanem az 1919-es Saint-Germain-i békediktátumra is emlékeztet. A 384 m magasságban emelt emlékművet körbesétálva 3 országban lépkedtünk – ma már vasfüggönymentesen, szabadon.
3. nap:
Teljes napot töltöttünk a horvát fővárosban, Zágrábban. A sétánkat a MÁV egykori főépítésze, Paffl Ferenc által tervezett központi vasútállomástól kezdtük. Innen Tomiszlav király lovasszobra mellett elhaladva megtekintettük a magyar honfoglalás millenniuma alkalmából átadott pavilon épületet, majd a séta parkban haladva láthatjuk közös történelmi nagyjainknak, Zrinyi Miklósnak és Jurisics Miklósnak, Kőszeg védőjének a mellszobrát. Valamint a hangulatos zenepavilont és meteorológiai órát.
Meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is láttuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is.
A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba (Gradac), itt találtuk előbb a Jellasics-teret és a Jellasics lovas szobrot a főtéren, majd a dombon felsétálva az öreg kapun át a Szent Márk-térre értünk. Itt található a horvát Szábor, vagyis az országgyűlés, amely a Szent Márk templomra néz, amelyen Horvátország és Zágráb címerét Zsolnai cserépből rakták ki. Majd a felvonók menti lépcsőkön visszatérünk a sétáló utcára és a város magjába..
4. nap:
Fakultatív program volt: Hajókirándulás az Adrián: 90 percnyi panoráma hajózás. Látnivalók voltak: A Krk-sziget hídja, Kraljevica városa, panorámás kilátás a Zrínyi-Frangepán kastélyra és az Omišalj-öbölre.
A Fiuméhez tartozó Tersattó várába látogattunk, amely a környék legmagasabb pontja, így kiváló helyszín erődítmény számára, amelyet minden itt élő nép kihasznált. Legutoljára Laval Nugent von Westmeath gróf, ír származású császári és királyi tábornagy volt a tulajdonosa, aki számunkra az 1848/49-es forradalomból ismert. A Habsburgokat szolgálva rengeteg kincset gyűjtött össze a várban, amely így Horvátország első múzeuma lett. Az ő emlékét őrzik a félig kakast félig sárkányt formázó alakok is, amely a címerállata volt a Nuget családnak. Sőt, nemrégiben két, a leginkább budapesti mini szobrairól ismert Kodolkó szobor is megjelent a városban, Szintén a dombtetőn találtuk a Tersattoi Mária búcsújáró templomot, melynek kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi (a Szent István, Viribus, Unitis, stb.). Innen a város magba a zarándokok lépcsőin, a tersattói lépcsőkön mentünk le, amely egy könnyű séta volt.
Megismerkedtünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkerestük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross emléktáblát, illetve Jókai emlék tábláját. Majd pedig megnéztük az római időkből megmaradt "öreg kaput". Megtekintettük Szent Víd, a város védőszentjének a templomát, ahol Feszty Árpád mennyegzőjét is tartották és amely a 100 kunáson is, mígnem be nem vezették az eurót. Ezután láthattuk a fiumei ferde tornyot is, valamint felkerestük a helyi Baross Gábor Magyar Kultúrkör Székházát.
Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik, itt kezdtük sétánkat, felidéztük néhány család történetét. Sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán. Majd pedig a Jannette Villához sétáltunk, ahol Móra Ferenc emléktáblája hirdeti, hogy az író itt fejezte be az "Ének a búzamezőkről" c. alkotását.
5. nap:
Varasd mintegy 10 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az Erdődy-Zrínyi várkastélyt, és sétát tettünk Európa egyik legszebb, barokk paloták sorát felvonultató belvárosában. Itt találtuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is, amely Európa-rekorder abban a tekintetben, hogy az 1523-as átadása óta, több mint félezer éve látja el funkcióját. A Ferences téren állt 1918-ig a első világháborús magyar emlékmű, a kőből faragott nemzeti címer és Erdődy pajzsot néhány éve visszahelyezték. A barokk díszbe öltözött város ferences templomában megtekintettük Árpád-házi szentjeink, Szent Istvánt, Szent Imre és László oltárszobrait.
Csáktornya: Sétát tettünk a Zrínyiek sasfészkében. A várban állították fel azt az obeliszket amely a vadász balesetben elhunyt Zrínyi Miklósnak állít emléket. A bejáratánál található "Zrínyi Péter búcsúja" emlékműnél felidéztük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett. Innen az őrtorony hídja fele a Subics féle emléktáblát láthattuk, innen elsétáltunk a Szent Jeromos szlavóniai származás szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos szobrához, a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez és a turulmadaras központi Zrínyi emlékoszlophoz, amit meg is koszorúztunk.