Digitális kompetencia mérések 2022-től

A mérési rendszer fejlődésével a mérés eredményeinek feldolgozása is folyamatosan fejlődik.

A 2023/2024-es tanévben két új mérési terület, kísérleti mérésként jelenik meg a mérési rendszerben (digitális kultúra és történelem). A 2023/2024-es tanévben a mérésben és a kísérleti mérésben részt vevő évfolyamok köre a következő:

• 4. évfolyam: szövegértés, matematika mérés,
• 5. évfolyam: szövegértés, matematika mérés, digitális kultúra, történelem kísérleti mérés,
• 6-11. évfolyam: szövegértés, matematika, természettudomány, célnyelvi mérés angol nyelvből. Digitális kultúra, történelem kísérleti mérés.

A 2022/2023. tanévtől a mérés területei: szövegértés, matematika, természettudomány,  célnyelv

A részt vevők: 4-11. évfolyamos tanulók

A mérés digitálisan történt.

• Végleges eredmények:

A kimeneti mérések országos, intézményi, feladatellátási helyi elemzései, valamint a végleges tanulói eredményeik a https://okm.kir.hu/fit2/ oldalon  elérhetők.

• Előzetes iskolai eredmények:

Az iskoláknak a https://okm.kir.hu/meres_

Így felületen lehetőségük van megtekinteni, elemezni és letölteni a hozzájuk tartozó összes tanuló előzetes eredményét, ezzel lehetőséget teremtve a további iskolai feldolgozásra, az iskolai pedagógia feladatainak támogatására.

• Előzetes tanulói eredmények:

A bemeneti és kimeneti mérések előzetes tanulói eredményei (a 4. és 5. évfolyam kísérleti mérései kivételével) az egyes mérési események kódjának és tanuló mérési azonosítójának megadásával a TehetségKapu portálon érhetők el.

A mérések tartalmi elemei

A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat, szövegértési képességeiket, természettudományos műveltségüket és idegen nyelvtudásukat a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni. 

Ezekhez a mérési területekhez a 2023/2024-es tanévben csatlakozik két új terület, a digitális kultúra és a történelem. A felmérés tartalmi keretei határozzák meg a kompetenciamérés feladataiban alkalmazott műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, a feladatok fajtáit, a kérdések típusainak arányát, illetve a használt szövegtípusokat.

A szövegértési képességet vizsgáló tesztekben a minden­napi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, hely­ze­tek megoldását várják el a tanulóktól, elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeret­ter­jesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a különböző információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szövegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteket kell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerű és komplex műveletek is tartoznak a konkrét információ visszakere­sé­sétől az egyes szövegelemek funkciójának meghatározásán át a szöveg megformáltságára való reflektálásig.

A matematikai eszköztudást mérő tesztek azt vizsgálják, hogy mennyire képesek az iskolai oktatás során elsajátított matematikai ismereteiket valós helyzetekben, életszerű kontextusokban alkalmazni. A felmérés ugyan figyelembe veszi a matematika tanterveket, de nem csak azon ismeretek mozgósítását várja el, amelyeket éppen az adott évfolyamon kellett elsajátítani.

A természettudományos műveltségét vizsgáló mérésekben a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak a diákok. A kérdések megválaszolásához nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük a diákoknak, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is.

A történelmi gondolkodást mérő tesztek azt vizsgálják, hogy a tanulók mennyire képesek kritikusan, szuverén módon használni a történelemről megszerzett tudásukat, illetve, hogy a különböző történelmi ismeretforrásokból szerezhető információkat milyen szinten tudják megérteni, feldolgozni és értékelni. A mérés a történelem kerettanterveken alapul, de célja nem a tanulók tartalmi ismereteinek közvetlen mérése, hanem a gondolkodási képességek feltérképezése.

A digitális írástudást, algoritmikus gondolkodást, adatkezelést, illetve információs technológiák használatát mérő tesztek azt vizsgálják, hogy a tanulók a digitális kultúra tantárgy tanulása során szerzett ismereteiket mennyire tudják alkalmazni különböző, a digitális eszközök használatát igénylő mindennapi helyzetekben. A mérés illeszkedik a digitális kultúra kerettantervhez, egyúttal a tantárgy szemléletváltására jellemző tantárgyi integritás elvét érvényesítve.

A két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók nyelvtudását vizsgáló célnyelvi mérés azt méri, hogy a tanulóik nyelvtudása az európai nyelvek esetében megfelel-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti, a kínai nyelv esetében a HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi) szerinti szinteknek (6. és 7. évfolyam A2/HSK2, 8. évfolyam: B1/HSK3, 9-10. évfolyam: B2/HSK4, 11. évfolyam: C1/HSK5). A célnyelvi mérés három feladattípust tartalmaz. Olvasott szöveg értését, szövegalkotást és hallott szöveg értését vizsgáló feladatokból áll.

Az új online mérések példafeladatai is elérhetők a honlapon: https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/digitalis_orszagos_meresek/peldafeladatok